Vácszentlászló egy 2000 lelket számláló község Budapesttől 45 km-re, a Gödöllői dombság és a Galga-patak ölelésében. Borovszky szerint Szentlászló mint település 1245 előtt már létezett az Ákos nemzetség javai között „Zenthlasow” névvel. Első említése 1384-ből származik.

 

Régi, kör alakú templomát a hagyomány szerint Szent László király építtette ezen a helyen, ahol a mogyoródi csata idején a sátra állott. 1725-ben egykori kőfalának már csak a romjai voltak meg. Az Acta Cassae Parochorumban ez áll:

 

„Temploma oly szűkös, hogy a hívek harmadrészét sem tudja befogadni. A szükséges felszerelése megvan: két kazulája, egy kelyhe rézből bearanyozva és egy ezüst monstranciája, más nincs. A plébános háza jó állapotban van.”

 

A mai templom homlokzati tornyos, egyhajós, eredetileg barokk stílusban 1743-45-ben épült. A főoltáron Szűz Mária képe állott, a mellékoltárokat pedig Nepomuki Szent János és Szent Ferenc tiszteletére emelték. A templomban 1779-ben már négy oltár állt: a főoltárt ekkor már a sziklából vizet fakasztó Szent László király oltárképe díszítette, amelyet Márton Lajos festőművész készített.

 

Mivel a templom szűknek bizonyult, ezért báró Schossberger Viktor támogatásával 1867-ben, majd 1912-ben jelentősen átépítették. Ezek során (különösen az 1912-es építkezéskor) eredeti barokk jellegét elvesztette.

 

A templomot és a plébániát azóta többször felújították: a legutóbbi külső és belső átalakításra Palya János plébános irányítása alatt 2012-ben került sor.